Építészettörténet 2 – ókori építészettörténet (tavaszi félév)

BME Építészmérnöki Kar

Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

A tárgy neve:

Építészettörténet II. – Ókor

Tárgykód:

BMEEPETA201-

(BMEEPET2411)

A tárgy angol neve:

History of Architecture II. – Antiquity

Ellenőrzési forma:

félévközi jegy

Kreditpont:

3

Mintatanterv szerinti helyzet:

2. félév

Előadó:

Dr. Mezős Tamás

Évfolyamfelelős:

Dr. Mezős Tamás








TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

Tárgy felvételének
feltételei:

– A tárgy bejegyzése az indexbe.

A tárgy felvétele a NEPTUN rendszerben.

Foglalkozások
jellege:

Előadások és önálló gyakorlatok.

Részvételi előírások:

A jelenlét a gyakorlatok 70%-án kötelező (TVSz 13.§ alapján), ezt az oktatók minden alkalommal ellenőrzik.

Félévközi
ellenőrzések:

Két zárthelyi dolgozat megírása kötelező.
A zárthelyi dolgozatok közül csak az egyik pótolható, s az 2 alkalommal.

Határidős feladatok:

A félév során 3 db, A3 méretű rajzfeladat készítendő el. Háromszor három oszloprend ortogonális, szerkesztett rajza.

(Aláírás és a vizsgára bocsátás feltételei a régi képzés hallgatóinál:)

–A tárgyfelvétel feltételeinek teljesítése.

–Érvényes jelentkezés a NEPTUN rendszerben

–Jelenlét a tanórákon az előírt mértékben.

–A házi feladatok beadása és elfogadása.

–Eredményes gyakorlati beszámolók és két ZH (alaktani + elméleti), valamint legalább elégséges gyakorlati teljesítés

Az utolsó két évben szerzett aláírást elfogadjuk. E hallgatók csak a vizsgakurzusra jelentkezhetnek, és elegendő a vizsgán megjelenniük. Ha egy tanulókör gyakorlataira mégis be szeretnének járni, jelentkezzenek az évfolyamfelelősnél.)

Félévközi jegy megszerzésének feltételei: (új képzés)

A két ZH, valamint legalább elégséges gyakorlati teljesítés.

(Vizsga jellege régi képzésen:)

Írásbeli-szóbeli

(Vizsga ismétlése régi képzésen:)

A vizsga ismétlése TVSZ szerinti feltételekkel.

Félév végi
osztályzat:

Félévvégi jegy, súlyozott átlag formájában a kerekítés szabályaival:

Gyakorlati teljesítés (zh és rajzfeladat)



20-20%



Elméleti teljesítés (zh)



60%











TEMATIKA – ÜTEMTERV

Az építészet története 2. – az ókori építészet (BMEEPET 2411)



előadás

gyakorlat

02.09.

Az építészeti tér fogalma és a téralakítás kezdetei.

Bevezetés és a szakrális építészet Mezopotámiában.


A1-5 tk

02.05.


B1-5 tk 02. 12.

Összevont gyakorlat

Oszloprendek, a hármas tagolás elve, a függőleges homlokzati síkok rendje.

A görög dór oszloprend, tagozatok.


A 3 db féléves rajzfeladat kiadása

02.16.

A lakóház, a palota, a város és a sírépítészet Mezopotámiában

Klasszikus oszloprendek

02.23.

A kőépítészet kezdetei Egyiptomban – A monumentális építészet első alkotása a sír

A1-5 tk

02. 19.


B1-5 tk 02. 26.

A római dór és a toszkán oszloprend

Timpanon-szerkesztés, antik térlefedő szerkezetek.

03.02.

Az egyiptomi templomépítészet; a lakóház, palota és a város formái

03.09.

A Földközi-tenger keleti medencéjének építészete a 3-1 évezredben

A1-5 tk

03. 05.


B1-5 tk

03.12.

Az attikai és a kisázsiai ión oszloprend.

A római ión oszloprend.


04.13.

Hellasz építészete – általános feltételek

A görög templom

1. gyakorlati zh. az előadás után

04.20.

A görög lakóház, a hellenisztikus görög város.

A hellén középület építészet.

A1-5 tk 04.09.


B1-5 tk

03.26.

A görög korinthoszi oszloprend. (Szelek tornya, Lüszikratész emlék)

04.27.

A római kultúra kibontakozása.

Katonai és városépítészet. Fórumok

04.29.

A római lakóház. A római palotaépítészet.

A1-5 tk

04.23.


B1-5 tk

04. 16

A római korinthoszi oszloprend.

05.04.

Római templomok és középületek.

A téralakítás sajátosságai az ókori építészetben.

05.11.

2. elméleti zárthelyi

A1-5 tk

05.06.


B1-5

04.21.

A féléves rajzfeladat korrekciója


1. gyakorlati zárthelyi április 13.-án pénteken, az előadás után órarenden kívül írandó!

A gyakorlati feladatok beadásának határideje május 14. 12.00 óra

A gyakorlati feladatok beadásának végső határideje külön eljárási díjjal május 22. 12.00 óra

Az elméleti és a gyakorlati zh első pótlása május 22. (a helyszínt és az időpontot a tanszék később határozza meg)

Az elméleti és a gyakorlati zh második pótlása május 25. (a helyszínt és az időpontot a tanszék később határozza meg)

A tantárgy teljesítésének feltétele egyenként a 2 zh és a 3 féléves rajzfeladat eredményes (min. elégséges) teljesítése


Rövid tárgyleírás:

A tárgy feladata az európai építészet kialakulása körülményeinek a bemutatása, a 4 nagy kultúra, a mezopotámiai és az egyiptomi birodalmak, valamint a hellén és a római civilizáció építészeti alkotásainak fejlődéstörténetén keresztül. Az egyes területek tárgyalásmódjának fölépítése azonos logikai rendben következik. Az építészet fejlődéstörténetének tárgyalása előtt a történelem kiemelkedő eseményeinek és a korszak képzőművészetének vázlatos bemutatása következik. Az alkalmazott építőanyagok és szerkezetek tárgyalása után az egyes épülettípusok funkcionális csoportokba rendezett kronologikus bemutatásán keresztül az épülettípussal szemben támasztott funkcionális igények és az ezekre adott építészeti válaszok tárgyalásán keresztül ismertetjük meg a korszak építészeti gondolkodását. A tematikus tárgyalás következetes végrehajtását nehezíti az, hogy sok esetben hiányosak azok az ismeretek, amelyekkel rendelkezünk. Így Mezopotámiában és részben Egyiptomban is nehézséget jelent a nagyobb települések, a városok szisztematikus tárgyalása, mert részben a régészeti ismeretek korlátozottak, másrészt az alkalmazott építőanyagok időtállósága nem tette lehetővé a város településszerkezeti összefüggéseinek a kutathatóságát. Mindezek ellenére a folyamközi kultúrák területén lehetőség van a különböző népcsoportok szakrális, lakóház és palotaépítészetének tárgyalására, melyeken keresztül igazolható, hogy az építészettörténetben a térstruktúrák kialakulása már a Kr. előtti 3. évezredben is igazolható – szemben a történetírás és az építészetelmélet eddigi feltevésével, amely a térszerkezetek létrejöttét a római építészethez köti. Egyiptom építészetének hangsúlya a monumentális kőépítészet kialakulására helyeződik, melyben a sír- és a szakrális építészet foglal el kiemelkedő helyet. Lehetséges részletezettséggel tárgyaljuk a lakóház és a palotaépítészet egyedi alkotásait is. A hellén és a római civilizáció alapvetően urbánus jellegéből következik, hogy az építészetében a hangsúly a település, a városi lakóház és Rómában a városban álló szakrális építészet fejlődésének a bemutatására kell koncentrálni. Különösen érdekes térfejlődési folyamat figyelhető meg a hellenisztikus görög, a nyugati görög, az etruszk és az urbánus római templomépítészet elemzésekor. A templomok elhelyezkedéséből (a természetben vagy városokban megépített szentélyek) adódó konstrukciós különbségek elemzése is a téralakítás korai tudatos megoldásaira irányítja rá a figyelmet. Lehetőség van a középület építészet különböző típusainak tárgyalására is. A hellén építészet közösségi épületei, a buleuterionok, az ekklesiaszterionok térformálása a színházakkal összevetve, vagy akár a római természetes alépítményű színház és a városi színház építészeti elemzése. Érdekes összehasonlítást kínál az azonos épülettípusok – mint pl. a színház – eltérő téralakításának a tárgyalása a hellén és a római építészetben. A római építészet csúcsteljesítményét vitán felül a nagy császári közfürdők jelentik. A kötött fürdőút által determinált térszerkezet és az ettől független szabadidős programokat nyújtó területek szerkezeti összekapcsolása meghatározó tapasztalatot kínál az építészi gondolkodás megértése szempontjából.

Bővített tárgyleírás

1. hét (február 10.)Az építészeti tér fogalma és a téralakítás kezdetei.

Az egyszerű centrális és longitudinális terek jellemzése, a tér irányultságának a fogalma, a tér feltárulkozása, térhasználat. Funkció és tér kapcsolata a korai térformáknál.

Bevezetés az antikvitás építészetébe és a szakrális építészet Mezopotámiában.

Mezopotámia kultúrája és képzőművészete – összefoglaló áttekintés. A mezopotámiai történelem kronológiája. A folyamközben alkalmazott építőanyagok és épületszerkezetek.

A folyamköz területén feltárt templomok Eridutól Babilonig, a Kr.e. 4. évezredtől a Kr.e. 4. századig, a Perzsa Birodalom bukásáig. A térszerkezet fejlődése, az összetett térhasználat megjelenése és a térszerkezetek kialakulásának a bemutatása.

Anyaghasználat és szerkezeti megoldások a korszak építészetében. A jellegzetes asszír és sumér homlokzatképzés.

2. hét (február 17.) A lakóház, a palota, a város és a sírépítészet Mezopotámiában.

A városok szerkezetéről a régészeti ismereteink korlátozottak. A jelentősebb ismert települések, mint Úr, Uruk, Esnunna, Mari olyan fontos urbanisztikai helyszínei a Közel-Keletnek, amelynek ismerete nélkülözhetetlen a városiasodás folyamatának a megindulása szempontjából és a későbbiek megértése érdekében. A településen belüli központok, a szakrális és a világi centrum helyzete, elkülönülése, vagy összekapcsolódása a társadalom szegmensei közötti kapcsolatot tükrözik. A befelé forduló (introvertált), egy-egy központi udvar köré szervezett korai templomok és az ezekkel csaknem azonosan megegyező lakóházak funkcionális szegregációja a tudatos térszerkezet kialakításának kezdeteit jelentik. Mezopotámia építészetében a nagyobb központi helyszínek kialakulásának folyamatában a belső térszerkezet és a külső tér kapcsolatának a megindulása figyelhető meg. Erre a folyamatra jelent izgalmas példát Hattuŝaŝ templomkerületének vagy Mari palotájának a példája.

3. hét (február 24.)A kőépítészet kezdetei Egyiptomban – A monumentális építészet első alkotása a sír.

Egyiptom kultúrája és képzőművészete – összefoglaló áttekintés. Az Egyiptomban alkalmazott építőanyagok és épületszerkezetek.

Az egyiptomi építészet legkorábbi fennmaradt alkotásai a sírépítészet emlékkörébe tartoznak. A korai királysírok, a masztabák, majd Dzsószer fáraó korai nekropoliszának térszerkezeti rendszere és a piramis együttesek kompozíciójának tárgyalását követően a halotti templomok funkcionális részének tekinthető sziklasírok bemutatását követően a 18. dinasztiával kezdődő nagy halotti templomépítési kultusz legjelentősebb emlékeit ismerteti meg az előadás.

4. hét (március 03.)Az egyiptomi templomépítészet; a lakóház, a palota és a város formái.

A dinasztiák előtti időkből származó egyszerű szentélyek Qasr el Sagha és a Toth hegyi szentély első periódusa után a 11. dinasztia nagy templomépítési programjainak bemutatása a kanonikus alaprajzi rendszer kialakulásáig.

A lakóházak típusainak bemutatása, az egyszerű lineáris térszerkezetet mutató munkáslakásokon kívül az előkelők kerttel és vízfelületekkel gazdagon felszerelt villaszerű lakóházain át az Ahet-Aton királyi szálláshelyeiig mutatjuk be a lakáskultúra legfontosabb állomásait.

Annak ellenére, hogy több tucat város-szerű településről tud az egyiptológia a Nílus völgyében, régészetileg felszínre hozott és funkcionálisan is azonosított település kevés maradt fenn. Gigantikus méretű városfal töredékek alapján elsősorban a települések védmű rendszereinek formájára vonatkozó információink vannak csupán.

5. hét (március 10.) A Földközi-tenger keleti medencéjének építészete a 3-1 évezredben.

Kréta monumentális palota építészetét mindenek előtt a híres knosszoszi, vagy a kevésbé ismert phaisztoszi paloták racionálisan szervezett funkcionalitása.

Mükéné városa uralkodói palotája erődítményei és sírépítészete – Atreusz kincsesháza. Mükéné településközpontjában kiemelkedően fontos a lakóház alaptípusa Trójában megismert változatának a térszerkezete. Az álboltozat építésének egyik korai, épségben megmaradt példája az Atreusz sírjának tartott tholosz

Trója a többször elpusztult és újjáépített település. A régészeti rétegtan módszereinek jelentősége Schliemann korai ásatásain.

Palesztina építészete a bibliai régészet eredményei alapján. Mózes II. könyvében (25-31; 35-40) leírt szent sátor és az első jeruzsálemi templom lehetséges rekonstrukciója.

Fönícia építészete.

6. hét (március 17.)Hellasz építészete – általános feltételek.

A hellén kultúra és képzőművészete – összefoglaló áttekintés. A hellén építészetben alkalmazott építőanyagok és szerkezetek.

A szent kerület (themenos) fogalma, funkciója, jellegzetes épületei. Olümpia és Delphoi themenosainak a funkcionális elemzése.

A klasszikus oszloprendek, mint az antropomorf építészet kialakulásának és megjelenésének legfontosabb bizonyítékai.

A görög építészet tervezési és konstrukciós elvei, valamint az optikai korrekció magas szintű alkalmazásának bemutatása a hellén építészetben.

7. hét (március 24.)A görög templom.

Az archaikus hellén szentély típusa közvetlenül eredeztethető a Trója II/B kultúr-rétegében feltárt épülettípusból, a megaronból. Az ősi forma egy nagyobb helyiségből és az előtte kialakított „tornácból” állt. Vitruvius Pollio az ókorból fennmaradt legkorábbi építészetelmélet szerzőjének tipológiája alapján mutatjuk be a görög templom alaptípusait, melynek kiindulását jelenti a megaron.

8. hét (március 31.)A görög lakóház, a hellenisztikus görög város. A hellén középület építészet.

A Mediterraneum É-i partjai mentén a K-i és a D-i területek lakóház építészetétől eltérő forma alakul ki. A korai görög lakóházak megtartják a Mezopotámiára és Etruriára jellemző középudvaros elrendezésüket és introvertált karakterüket. A keleten jellegzetes, a középudvarból nyíló helyiségek helyett valamiféle tudatos térkapcsolatok alakulnak ki. A térszervezés fontos állomását jelentik a görög lakóházak, melyeknek közvetlen kapcsolata lehetett a korai megaron formával is.

A hellenizmus korában, Hippodamosz nevéhez kötődik a települési utcahálózatok derékszögű rendszerének a „felfedezése”, első alkalmazása. Ennek a rendszernek jellegzetes példája Kis-Ázsiában Priéné és Miletosz településszerkezete. A két város példáján mutatjuk be a jellegzetes kései településszerkezetet és a város funkcionális elrendezését.

9. hét (április 07.)A római kultúra kibontakozása. Katonai és városépítészet. Fórumok.

A Római Birodalom kultúrája és képzőművészete – összefoglaló áttekintés. A római építészetben alkalmazott építőanyagok és épületszerkezetek.

A római város településszerkezetében a derékszögű utcahálózatra telepített katonai tábor formáját követi. A hadi építészet menettáborainak bemutatását követően a birodalom határa mentén kiépített limes út védelmét ellátó erődök és őrtornyok típusainak a megismertetése az előadás tárgya. Az építészettörténet tanulmányozása során a római őrtornyok, a középkori Itália városaiban (Firenzében, Bolognában, San Gimignanóban, de lényegében elterjedt lakóházforma volt egész Európában.)

A derékszögű rendszerben szerkesztett táborok és maguk a városok is jellemzően két, egymásra merőleges főutca találkozásánál alakították ki a település központját, a fórumot. A reprezentatív városi téralakítás példái a császárfórumok.

Az előadást követően, 14:00 órától kell megírni a gyakorlati zh feladatot!

10. hét (április 21.)A római lakóház és a villa. Róma palotaépítészete.

A római építészetben a fürdő mellett a lakóház, a villa és a palota jelenti térszerkezetileg a legösszetettebb épülettípust. A legegyszerűbb, Pompeiben és Herculaneumban feltárt lakóházakon kívül, részletesen elemezzük a Casa dei Misteri az aquincumi Hadrianus villa, vagy a tivoli villa-kompozíció térstruktúráját, illetve a Palatinuson álló császári palota együttes összetett térszerkezetét.

11. hét (április 28.) Római templomok és középületek. A téralakítás sajátosságai a római építészetben

A római templom tipikusan városi szövetbe illesztett, egyetlen irányra orientált épület. Ezzel magyarázható tömegformájának és térszerkezetének különbözősége a klasszikus görög templomtól.

A középületek sorából bemutatjuk a bazilikákat, amelyek NEM (!) szakrális funkciójú épületek, hanem bíróságok vagy kereskedelmi épületek lehetnek. A színház jelentősége a birodalomban csaknem akkora volt, mint a hellén előképé. Népszerűségben a színházakat az amfiteátrumokban zajló viadalok felülmúlták. A görög hippodrom, a lóversenyek helyszíne a római circus a maga speciális pályakialakításával.

Térszerkezetileg a római építészet legfontosabb alkotása a fürdő. Ezek a kisebb városi közfürdőktől kezdve a gigantikus méretű császári közfürdőkig terjedően a fürdőút funkcionális megtartását garantálták. Egyedi alkotásként tárgyaljuk az epheszoszi Celsus-könyvtár épületét, melynek jelentőségét az egyedülállóan harmonikus homlokzatképzése szolgáltatja.

A diadalívek a monumentális építészet meghatározó alkotásai, melyek sokkal inkább építészeti plasztikaként értelmezhetőek, mint épületként. Ez utóbbiakhoz közelálló építészeti alkotások a városkapuk (pl. Miletosz É-i agorájának kapuja), melyek homlokzatképzésükben a Celsus-könyvtár homlokzatával is rokoníthatóak. Önálló fejezetként tárgyaljuk Róma sírépítészetét, ahol a speciális sírépítményektől a piramisig, a mauzóleumig és a katakombáig a történelem valamennyi sírépítményének a típusa megtalálható.

12. hét (május 05.) Elméleti zárthelyi dolgozat megírása az előadás helyén és idejében


LETÖLTHETŐ ANYAGOK

http://www.mezos.hu/oktatas/epiteszettortenet-2-okor/


Webmester: Zsembery Ákos
Magyar Tudományos Akadémia

1051 Bp, Roosevelt tér 9.
(1) 411-6100
priroda@office.mta.hu
Architectura Hungariae

Negyedévente megjelenő
építészeti folyóirat

HU ISSN-1588-0109
Periodica Polytechnica Architecture
Évente kétszer megjelenõ
angol nyelvũ tudományos folyóirat
ISSN: 1789-3437
HEFOP - Értékünk az ember

Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív program
Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ
1133 Bp, Pozsonyi út 56.

(1) 237-4400
info@mnv.hu