Műemlékvédelem (tavaszi félév)

BME Építészmérnöki Kar

Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

A tárgy neve:

Műemlékvédelem - TM

Tárgykód:

BMEEPET M2T1

A tárgy angol neve:

Protection of the Architectural Heritage

Ellenőrzési forma:

félévközi jegy

Kreditpont:

2

Mintatanterv szerinti helyzet:

7. félév

Előadó:

Dr. Mezős Tamás

Évfolyamfelelős:

Dr. Mezős Tamás







TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

Tárgy felvételének
feltételei:

– A tárgy felvétele a NEPTUN rendszerben.

Foglalkozások
jellege:

Előadások

Részvételi előírások:

A jelenlét az előadások 70%-án kötelező (TVSz 13.§ alapján).

Félévközi
ellenőrzések:

A félévben egy zárthelyi megírása kötelező, 2 pótlási alkalom biztosított.

Határidős feladatok:

-

Aláírás feltételei:

Zárthelyi eredményes megírása

Vizsgára bocsátás feltételei:

– Érvényes jelentkezés a NEPTUN rendszerben az adott vizsgaidőpontra

– A félévi aláírás feltételének megszerzése vizsganapra

– A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a következő vizsgára csak különeljárási díj befizetése után lehet jelentkezni.

Vizsga jellege:

Megajánlott jegy (3-4) a ZH jegy a tanszéki feltételek szerint.

Vizsga ismétlése:

Sikertelen vizsga esetén a vizsga iv. jelleggel, két alkalommal ismételhető, a vizsgára bocsátás feltételeinek betartásával.

Sikeres vizsga ismétlése a TVSZ 16.§. előírása szerint lehetséges.

Félév végi
osztályzat:

A ZH alapján megajánlott osztályzat


TEMATIKA – ÜTEMTERV


okt.
hét

Előadás

Gyakorlat

1.

09. 10.

A műemlékvédelem fogalma, feladata.

Történeti korok viszonya a múlt építészeti emlékeihez.


2.

09. 17.

A szervezett műemlékvédelem kezdetei és szervezetei.

Műemlékvédelmi elvek és gyakorlat a XIX. sz.-i Európában.


3.

09. 24.

Műemlékvédelem elmélete és gyakorlata a XX. században Európában. Nemzetközi dokumentumok és szervezetek létrejötte.


4.

10. 01.

A szervezett műemlékvédelem kezdetei és szervezetei Magyarországon. Az első helyreállítások elvei.


5.

10. 08.

Műemléki alapfogalmak.

A helyreállításokat megelőző tudományos feladatok I. – A tudományos dokumentáció készítése


6.

10. 15.

A helyreállításokat megelőző tudományos feladatok II. Roncsolásos és roncsolás mentes vizsgálatok.


10.22.

Elmarad – Vázlattervi hét


7.

10. 29.

Az épületdiagnosztika feladata és az eredmények értelmezése.


8.

11. 05.

Műemléki tervezéselmélet. Az építési periódusok szétválasztása, értelmezése és a bemutatás lehetősége.


11.12.

Elmarad – TDK konferencia


9.

11. 19.

Romemlékek védelmének és bemutatásának építészeti feladatai.


10.

11. 26.

Történeti települések védelme.


11.

12. 03.

Zárthelyi dolgozat megírása az előadások helyén és idejében.



Megjegyzés: A zárthelyi pótlására két alkalommal, december 17-én 14:15-15:00 óra K250 és 19-én 12:15-13:00 óra K250.


Rövid tárgyleírás:

A tárgy feladata az épített örökség védelmével összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretek átadása. A félév során részletesen tárgyaljuk a műemlékvédelem elmúlt több mint 200 éves egyetemes és hazai történetét, a műemlékvédelmi elvek kialakulásának folyamatát és az építész feladatait történeti, esztétikai és építészeti értékek megóvásával kapcsolatban. A tárgyalás módszere a történeti helyreállítások elemzése, az adott kor elméleti bázisán. Különös figyelmet kell fordítani az elmúlt 200 év elméleti irodalma legfontosabb megállapításainak a megismertetésére, és különösen szükséges ez a XX. század második felére kialakuló műemlékvédelem elmélet megértése érdekében. Ez részben a korai angol elmélet, Morris, Ruskin és Pugin munkásságának a megismerését jelenti. A francia irodalomból mindenek előtt Viollet-le-Duc purista szemléletű helyreállítás koncepciójának a tárgyalását mutatjuk be. Német nyelvterületen Goethe, Riegel, Dvorak és Georg Dehion elméleti munkásságát értékeljük. Hugo von Ritgen működése Wartburgban a vár helyreállításánál radikális szakítást jelent a Rajna vidéki romantikus vár restaurálások szemléletével szemben. Itáliában Camillo Boito, Gustavo Giovannoni és Cesare Brandi publikációi. A nemzetközi törekvések bemutatása az egységes műemléki elvek kialakítása érdekében, az ICOMOS és az UNESCO működésének jelentősége a műemlékvédelemben. Az európai műemlékfelfogáson kívüli megfontolások.

A műemlékvédelem gyakorlata keretében tárgyaljuk a helyreállításokat megelőző inventarizáció fontosságát, a műemléki védelem értékfeltáró tevékenységét, a műemléki topográfiai munka jelentőségét. A helyreállításokat megelőző kutatási feladatokat, a kutatási eredmények értékelése, az építési periódusok értelmezése a tervezés előkészítése során. Bemutatjuk a műemléki tervezés elvi alapjait és a tervezés folyamatát, különös tekintettel a rom emlékek bemutatásánál felmerülő építészeti feladatok sokoldalú elemzésére.

A település méretű műemlékvédelem kialakulása a II. világháború utáni Európában és Magyarországon téma zárja a félév előadásait.


Bővített tárgyleírás:

1.hét (szeptember 10.) Bevezetés. A műemlékvédelem fogalma, feladata. A reneszánsz szellem hatása a "régiek" építészetének megőrzése területén. Castiglione, Raffaello és a reneszánsz pápák szerepe az antikvitás emlékeinek kezelésében. A műemlékvédelem kialakulását megelőző szellemi áramlatok - a felvilágosodás eszmevilágának elterjedése Európában. Herculaneum, majd Pompeii megtalálásának jelentősége, az itáliai és a közel-keleti görög és római építészet maradványainak hatása az európai történelemszemléletre, az építészetre és a művészetekre. A felvilágosodás filozófiája az építészetben és a műemlékvédelemben.

2. hét (szeptember 17.) A műemlékvédelem szervezetének kialakulása Franciaországban a forradalom után. Első feladatok, a korai elvek kialakulása, Viollet-le-Duc, Morris és Ruskin, Riegl és Dehio, Camillo Boito és Gustavo Giovannoni elméleti munkásságának a bemutatása. A XIX. század legfontosabb műemléki helyreállításainak értékelése és elemzése francia, német, olasz és angol példákon keresztül, különös tekintettel a nagy romantikus várhelyreállításokra.

3. hét (szeptember 24.) Műemlékvédelem elmélete és gyakorlata a XX. században. Gustavo Giovannoni, Cesare Brandi, elméleti munkássága, nemzetközi dokumentumok a XX. században: az Athéni, a Velencei és a Krakkói Charta 2000; tematikus dokumentumok: a Washingtoni, a Firenzei, a Lausannei Charta; a világörökségi cím és az Európai Örökség Jegyzék. Nemzetközi és civil szervezetek a műemlékvédelemben: UNESCO, ICOMOS, CIVIH, Castrum Bene stb.

4. hét (október 01.) A magyar műemlékvédelem kezdetei, kísérlet egy nemzeti szervezet létrehozására. A MOB megalakulása és működése. Az első purista helyreállítások a XIX. században. A műemlékvédelem újjászervezése 1920 után, a székesfehérvári és az esztergomi helyreállítások a XX. századi elveknek megfelelően. Az új műemléki törvény a II. világháború után, majd az OMF megalakulása (1957) és működése a helyreállítások tükrében. A hatósági szerep felvállalása az OMvH működése tükrében (1992-2001) A műemlékvédelem, a régészet és a műtárgyvédelem egy közös szervezetbe, az Örökségvédelmi Hivatalba történő integrálása. A műemlékvédelem halála, a szakmai keretek megszűnése (2011).

5. hét. (október 08.) Alapfogalmak és változó értelmezésük: konzerválás, restaurálás, anastylosis, helyreállítás, megerősítés, kiegészítés, védőtető, védőépület, elvi rekonstrukció, részleges rekonstrukció, teljes rekonstrukció.

A műemléki helyreállításokat megelőző tudományos feladatok I. - A tudományos dokumentáció készítésének szabályai. Az emlék a.) telekalakításának, b.) építéstörténetének és a c.) tulajdonosok listájának a leírása az írott források, az ábrázolások és a tervek alapján. A várostörténeti kutatások forrásai, a történeti dokumentumok tartalmi értelmezése és felhasználása az értékvédelmi tanulmány kidolgozásában.

6. hét. (október 15.) A műemléki helyreállításokat megelőző tudományos feladatok II. - A kutatási dokumentáció tartalma és készítésének szabályai. A roncsolás-mentes - a.) felmérések különböző fajtái; b.) a helyiségkönyv fogalma és készítésének szabályai; c.) az értékleltár fogalma és készítésének szabályai; d.) a krono-tipológiai vizsgálat fogalma és készítésének szabályai - és a roncsolásos - a.) rétegtani (stratigráfiai) elemzés; b.) falkutatás; c.) történeti anyagtani vizsgálatok - kutatás fogalmának és módszertanának bemutatása. A kutatás eredményeinek az értékelése, önálló építési periódusok meghatározása és elvi rekonstrukciók készítésének szabályai.

7. hét. (október 29.) Az épületdiagnosztika feladata és a megszerzett információk felhasználása. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok. Annak igazolása, hogy az épületdiagnosztikai vizsgálatok nem szűkíthetőek le a tartószerkezeti és a statikai vizsgálatokra. Az épületdiagnosztika részét képezi a szerkezetek nedvesség és sótartalom vizsgálata, illetve a szükséges beavatkozások módjának a meghatározása. Faanyagvédelmi vizsgálatok: biológiai és fizikai károsító hatások és az ellenük való védekezés módja. Az épületet érő károsító fizikai és kémiai hatások és a károsító folyamatok megelőzésének a módja.

8. hét (november 05.) Műemléki tervezéselmélet. Műemléki tervezés folyamata, elvei és szabályai. A perióduskutatás eredményeinek értékelése, elvi rekonstrukciók készítése és felhasználásuk a helyreállítás tervezése során. A kutatási eredmények értelmezése és felhasználása a koncepcióalkotás folyamatában. Történeti települések megőrzésének és rehabilitációjának tervezéselméleti szempontjai az értékszemléletű védelem alapján.

Az építési periódusok vizsgálata és bemutatásuk lehetősége a településméretű műemlékvédelemben. Tervezéselméleti megfontolások a történeti települések karakterének és értékeinek a megőrzése és harmonikus bemutatása érdekében.

9. hét. (november 19.) Romemlékek védelmének és bemutatásának építészeti feladatai. Régészeti eszközökkel a felszínre hozott építészeti maradványok értelmezése, a bemutatás építészeti és didaktikai problémái. Az építési periódusok bemutatásának nehézségei és a romok konzervállásának szabályai, elvi kritériumai. A kiegészítés és az értelmező bemutatás eszközei, lehetőségei. A védőtető és a védőépület alkalmazásának építészeti és didaktikus lehetőségei. A maradványok áthelyezése, a transplanáció és a transzlokáció alkalmazásának korlátai.

10. hét (november 26.) Történet települések védelme. A történeti település, mint építészeti, urbanisztikai alkotás, az egyedi emlékekhez hasonlóan műemléki érték hordozója. Az előadás keretében definiáljuk a települési érték fogalmát és kategóriáit. Röviden bemutatjuk a települési értékvédelem történetét és elméleti alapjait. Camillo Sitte, Gustavo Giovannoni, Pogány Frigyes, Kotsis Iván és Rados Jenő munkásságának a bemutatása. A területi védelem szerepe és eszközei a történeti településszerkezet megőrzésében. Gyakorlati feladatok a helyi építési szabályozás összeállításánál. A helyi értékvédelem szerepe a műemlékvédelem rendszerében.

11. hét. (december 03.) A félévzáró zárthelyi dolgozat megírása az előadások helyén és idejében. Akik nem írnak zárthelyi dolgozatot, azok a NEPTUN rendszerben "nem teljesített", akiknek a 2 pótlási alkalom után is elégtelen a dolgozatuk "megtagadva" bejegyzést kapnak.

A zárthelyi dolgozat pótlása előreláthatóan 2019. december 17 (kedd) 14:15-15:00 óra között és december 19 (péntek) 12:15-13:00 óra között lesz, a K250 teremben.

Letölthető anyagok:


Műemlékvédelem jegyzet

Épületkutatás

Webmester: Zsembery Ákos
Magyar Tudományos Akadémia

1051 Bp, Roosevelt tér 9.
(1) 411-6100
priroda@office.mta.hu
Architectura Hungariae

Negyedévente megjelenő
építészeti folyóirat

HU ISSN-1588-0109
Periodica Polytechnica Architecture
Évente kétszer megjelenõ
angol nyelvũ tudományos folyóirat
ISSN: 1789-3437
HEFOP - Értékünk az ember

Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív program
Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ
1133 Bp, Pozsonyi út 56.

(1) 237-4400
info@mnv.hu