Magyar építészettörténet BsC (őszi félév)

BME Építészmérnöki Kar

Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

A tárgy neve:

Magyar építészettörténet (BSc)

Tárgykód:

BMEEPETB701

A tárgy angol neve:

History of Hungarian Architecture

Ellenőrzési forma:

félévközi

Kreditpont:

2

Mintatanterv szerinti helyzet:

5. félév

Előadó:

Dr. Mezős Tamás

Évfolyamfelelős:

Dr. Mezős Tamás








TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

Tárgy felvételének
feltételei:

– A tárgy felvétele a NEPTUN rendszerben.

Foglalkozások
jellege:

Előadások

Részvételi előírások:

A jelenlét az előadások 70%-án kötelező (TVSz 13.§ alapján).

Félévközi
ellenőrzések:

A félév végén egy kötelező zárthelyi, 2 pótlási alkalom a pótlási héten.

Határidős feladatok:

-

Aláírás feltételei:

Zárthelyi eredményes megírása

Vizsgára bocsátás feltételei:

-

Vizsga jellege:

-

Vizsga ismétlése:

-

Félév végi
osztályzat:

A ZH alapján megadott félévközi jegy

 


TEMATIKA - ÜTEMTERV

okt.
hét

Előadás

Gyakorlat

1.

09.10.

Pannónia római kori és a kora keresztény építészete.


2.

09.17.

A népvándorlás kor, az Árpád ház és az Anjouk uralkodásának kora; a romanika építészete (971-1382)


3.

09.24.

Zsigmond, Mátyás és a Jagellók korának építészete

(1387-1526). A gótika és a reneszánsz építészet kezdetei.


4.

10.01.

Az ország három részre szakadása I. Reneszánsz építészet kibontakozása és virágkora Erdélyben és a királyi Magyarországon (1541-1618)


5.

10.08.

Az ország három részre szakadása II. Oszmán török építészet a hódoltság területén a karlócai békekötésig (1541-1699)


6.

10.15.

Az ellenreformáció és a barokk építészet a királyi Magyarországon; II. Ferdinán trónra lépésétől II. József haláláig (1618-1790). Az ellenreformációtól a jakobinus mozgalmak kezdetéig.


10.22.

Elmarad – Vázlattervi hét


7.

10.29.

II. József halálát (1790) követő társadalmi változások, a reformkortól a kiegyezésig. A klasszicizmus és a historikus építészet kezdetei. (1790-1867)


8.

11.05.

A kiegyezés korának építészete és útkeresés a századfordulón (1867-1916)


11.12.

Elmarad – TDK Konferencia


9.

11.19.

Építészet az I. Világháborútól a kommunista keménydiktatúra végéig (1920-1963)


10.

11.26.

Építészet napjainkig (1963-2018)


11.

12.03.

A zárthelyi dolgozat megírása az előadások helyén és idejében



Megjegyzés: Pótlási lehetőség december 17. 14:15-15:00 óra K250 és 19. 12:15-13:00 óra. K250


Rövid tárgyleírás:

A honfoglalást követően döntően az uralkodói szándékhoz köthetőek az építkezések. Ezért a IX. századtól a XV. sz. végéig terjedő időszakot királyok uralkodásának idejéhez kötve tárgyaljuk. Az első korszak Géza fejedelem uralkodásának kezdetétől az Árpád-ház időszakát követően az Anjuok, Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának a végéig, tehát 1382-ig tart, amely magában foglalja a hazai romanika teljes időszakát és az első gótikus próbálkozások megjelenését is. A második korszak Zsigmond és Mátyás uralkodását, illetve a Jagellók rövid uralmát követően a mohácsi csatavesztéssel zárul. Az időszakra esik a magyarországi gótikus építészet virágkora és a Mátyáshoz köthető királyi, valamint a klérus néhány tagjához (Vitéz János, Bakócz Tamás, Lázói János, stb.) köthető humanista reneszánsz építészet megjelenése a Kárpát-medencében. A Mohács utáni időszak kettéválik az építészettörténetben. Egyrészt a királyi Magyarország és Erdély építészetének reneszánsz törekvéseivel ismerkedünk meg. A nagyszombati egyetemi (jezsuita) templom építése (1635) vagy korábban, Rudolf trónra lépésével (1576) megindult ellenreformáció új stílus megjelenését, a barokk kezdetét jelenti a három részre szakadt országnak a Habsburgok fennhatósága alá tartozó területein. A hódoltsági területen Buda elfoglalását követően (1541) a karlócai békekötésig (1699) terjedő bő 150 esztendő fontosabb oszmán emlékeit ismerhetjük meg.

A felvilágosult abszolutizmus, II. József uralkodása (1780), majd a reformkor Magyarországon (1825-48) is megnyitja az utat az új stílus, a klasszicizmus, illetve csaknem párhuzamosan a romantika térhódításának. A ’48-as forradalmat követő elnyomás időszaka (Bach-korszak) után a Deák Ferenc és Andrássy Gyula nevével fémjelzett kiegyezést (1867) követően páratlan fejlődés építészeti konzekvenciáit tárgyaljuk a trianoni békekötésig, 1920-ig.

A konzervatív építészettel párhuzamosan izgalmas kísérletek színhely Magyarország. A nemzeti útkeresés egy keleti orientációt jelentő kísérlet, melyet Lechner Ödön építészete fémjelez, illetve a szociálisan elkötelezett, a hazai vernakuláris építészet fontosságát hangsúlyozó, Kós Károly által vezetett építészeti gondolkodás mellett megjelenik az európai és észak amerikai környezetben is újraéledő neobarokk irányzat, legfontosabb képviselőjének tartott Wälder Gyula művein keresztül ismerhető meg. Végül a korai modern magyarországi megjelenése és a Bauhausban tanultak működése teszi izgalmassá a két háború közötti időszakot.

A II. világháborút követően folytatódik elsősorban a CIAM magyar csoportjához kötődő progresszív építészet térnyerése, alapvetően Budapesthez kötődően, illetve a háború alatt Skandináviában tanult fiatalok hazatérésük után a modern skandináv törekvések integrálásával új színt hoztak a hazai építészetbe. A föloszlatott CIAM szellemiségét őrzők, a "dániások" és a szocialista realizmus fontosságát hangsúlyozók közötti nagy építész vita 1951-ben a modern építészetért kiállók látszólagos vereségével zárul. Rejtetten, részben az új iparvárosok terveinek elkészítésénél, illetve az ipari építészetben él tovább a modern építészet szellemisége. Az International Style-ként jelölt háború utáni korszak hatása még nem tapintható ki pregnánsan a hazai törekvéseket figyelve. Viszont a konszolidáció (1963 után), az olvadás (a '70-es évek) majd a pangás évtizedében egyre aktívabban jelentek meg a hazai építészetben a világ építészetének új irányzatai. A japán hatásra globálissá váló metabolizmus, vagy részben Goldfinger Ernő angliai működésével is kapcsolatba hozható brutalizmus, majd a high-tech építészet, a posztmodern, a dekonstruktivizmus, a neomodern irányzatok vagy a minimalizmus gondolatvilága a magyarországi építészetre is hatottak.


Bővített tárgyleírás (egy hét kiesést figyelembe véve 12 hétre):

1. hét (szeptember 10.) Bevezetés. Pannónia római kori és a kora keresztény építészete (Kr.e. 35-Kr.u. 433). Pannónia meghódításának kulcsát jelentő úthálózat kiépülése az időszámítás kezdetétől az V. századig.  Katonai erődítések rendszerének a kiépülése a provinciában, a katonai táborok struktúrája. Városépítészet a provinciában, a városközpontok épületei. Szakrális épületek, a keleti misztérium vallások szentélyei. Jellemző lakóháztípusok, városi és város-közeli villaépítészet, villa rustica mint a vidéki gazdaság központi épülete. Nagyméretű villák, mint pl. az aquincumi helytartói palota a Hajógyári szigeten. Magán és közfürdők, színházak és amfiteátrumok, valamint a kereskedelmi épületek a városokban.

2. hét (szeptember 17.) A népvándorlás kor, az Árpád ház és az Anjouk uralkodásának kora (971-1382); a romanika építészete. Az uralkodói, illetve ispánsági világi építkezések: a földvárak építésének időszaka. Korai szakrális épületek, falusi templomok, bencés és ciszterci monostorok, az egyházi szervezet királyi alapítású székesegyházai. Királyi szálláshelyek, a tatárjárás utáni erődítési rendszer létrehozása IV. Béla szándéka szerint.

3. hét (szeptember 24.) Zsigmond, Mátyás és a Jagellók korának építészete (1387-1526); a gótika építészete és a reneszánsz építészet kezdetei. Királyi alapítású és a városi polgárság által építtetett városi templomok. Szerzetesrendi építészet a középkori Magyarországon. Zsigmond kori polgári és várépítészet. Mátyás kori városi plébániatemplomok és a rendi építészet a XV. század második felében. A humanista gondolatok elterjedése és az első reneszánsz emlékek megjelenése Magyarországon. Felkészülés a török fenyegetés elhárítására: Mátyás és Jagelló-kori várak, az erődítések rendszerének korszerű típusai. Speciális épületek, például az ispotály. A Szent Lélek Ispotály Budán, a Malomtó közelében. Telkibányán Nagy Lajos engedélyével 1395 után épült fel az Alexandriai Katalinnak szentelt kápolna mellett.

4. hét (október 01.) Az ország három részre szakadása I. Reneszánsz építészet kibontakozása és virágkora Erdélyben és a királyi Magyarországon (1541-1618) a nagyszombati jezsuita templom építéséig. A királyi országrész és Erdély területén nagy számban megjelenő itáliai mesterek Serlio traktátusának elméletét és elsősorban Michele Sanmicheli építészetének gyakorlatát hozták a háborúk sújtotta országba. A korszak építészetében mindenek előtt a várak és erődített várkastélyok dominálnak. Érsekújvár, mint ideális város építése, a pozsonyi vár megújítása, Ferrabosco komáromi vára mellett fontos emlékünk az egervári reneszánsz várkastély, Sopronkeresztúr, Nagybiccse és Késmárk kastélya. A polgári építészet emlékei közül Kolozsvár Wolphard-Kakas háza és a Basta-ház, vagy Eperjes pártázatos házsora jelentik a kevés számú egyházi emlék mellett a korszak fontos építészeti alkotásait. Említést érdemlő templomok helyett inkább a meglévő középkori emlékek átépítését tárgyalhatjuk, mint pl. Bánffyhunyad református templomának festett mennyezete.

5. hét (október 08.) Az ország három részre szakadása II. Oszmán török építészet a hódoltság területén a karlócai békekötésig (1541-1699). Szakrális épületek, néhány dzsámi, minaret, türbe (síremlékek) és fürdők jelentik a török hódoltsági területeken fennmaradt emlékek sorát a 150 éves megszállás időszakára. Az előadás keretében áttekintjük a megmaradt épületek funkcionális rendszerét és megismerjük az iszlám építészet jellegzetes formaképzési technikáit. Külön értékeljük az iszlám építészet hatását a hazai építészet fejlődésére.

6. hét (október 15.) Az ellenreformáció és a barokk építészet kezdetei a királyi Magyarországon, II. Ferdinánd trónra lépésétől II. József haláláig (1618-1790). A harmincéves háború megindításával II. Ferdinánd Európa országainak erőszakos katolizálását szerette volna elérni. Magyarországon az egyik legkorábbi hatása a folyamatnak a szombathelyi ferences templom barokk átépítése volt, melyet Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor özvegye 1633-as katolizálásának alkalmából finanszírozott. Az első jelentős barokk emlék a bécsi jezsuita templom mintájára megépített nagyszombati egyetemi vagy jezsuita templom volt (1629-37). Erdély építészete 1699-1825, egyházi és világi építészet, valamint az új típusú lakóházak keletkezése.

7. hét (október 29.) A felvilágosodás eszméi elterjedésének hatására megindult hazai jakobinus mozgalmak és a Jozefinizmus időszakának bátortalan reform kezdeményei következményeként létrejött társadalmi változások (1790-1825) hatása messze túlmutat a társadalmi vonatkozásokon. A korszak közgondolkodásának hatására, a nemzeti öntudatra ébredés indította el azt a fejlődést, melynek vezéralakja egyértelműen Széchenyi volt. Elsősorban angol hatásra kezdeményezik az iparosítás megindítását, a korábbi céhes ipart fölváltja az építészetileg is önálló ágat létrehozó ipari építészet. A korszak második szakasza (1825-1867) a nagy gazdasági fellendülést megalapozó korszak lesz. Az építészetben klasszicizmus fénykora és a historikus építészet kezdetei esnek a közel 80 éves időszakra.

8. hét (november 05.) A kiegyezés korának historikus építészete és útkeresés a századfordulón (1867-1920). A forradalom és a Bach-korszak utáni nagy nemzedék európai képzettségű mesterei, mint Ybl, Hauszmann, Schulek, Steindl, Petz eklektikus építészete a korszak – nemzetközi mércével mérve is – eminens alkotásait gazdagították. Nem függetlenül a 19. század második felének szellemétől, hazánkban is teret nyert a népi építészet motívumkincseinek a felértékelődése, többek között Toroczkai Wigand Ede kutatásai nyomán. Különös jelentőséggel bír Lechner Ödön keleti és Kós Károly népi gyökereket kutató, szociális érzékenységű építészete és követőik munkássága. A sajátságosan magyar szecesszió építészete Budapesten és Dél-Magyarországon: Pártos Gyula és Magyar Ede építészete. A korai modern megjelenése Medgyaszai István, Györgyi Dénes Kozma Lajos és Lajta Béla építészetében a századfordulón.

9. hét (november 19.) Építészet az I. Világháborútól a kommunista kemény-diktatúra bukásáig (1920-1953). A két háború közötti időszak építészetét alapvetően az I. háború előtt megindult népies törekvések továbbélése, a premodern és a modern építészet térnyerése, valamint a historikus építészet továbbélése jellemezte. A háborút követő újjáépítés lényegében a modernizmus szellemében folyik, a kommunista hatalomátvételig (1949). A kommunista diktatúra egyeduralmának létrejötte után, az erőszakos ideológiai hatás következményeként a szocialista realizmus érvényesült. Elszigetelt jelenségekként – a háborút Skandináviában átvészelő – fiatal építészek megkísérelték az általuk megélt építészetet meghonosítani Magyarországon a dogmatizmus éveiben – például Farkasdy Zoltán St. épülete a Műegyetemen. Búvópatakként szinte csak az ipari építészet képviselhetett progresszív gondolatokat 1963-ig.

10. hét (november 26.) Építészet a konszolidációtól a rendszerváltásig (1963-1989) Az előző időszakban az ipari építészet és a műemlékvédelem eredményei mellett a dogmatikus falanszterből kiszabadult alkotók létrehozták azt a magyar építészetet, amely ímmár európai mércével mérve is számottevő lehetett. Folytatódotta nagy ipari központok fejlesztése, amelyben a pályájukat a két háború között megkezdő idősebb mesterek, mint pl. Janáky István, Rimanóczy Gyula, Nyíri István vagy Lauber László munkásságán keresztül a progresszív gondolkodás beépülhetett a nagy tervezőirodák műtermeinek szellemiségébe is. Molnár Péter, Gulyás Zoltán, Jánossy György, Szrogh György mellett a fiatalabb generációt képviselő Finta József és a hazai organikus építészet alkotói Makovecz Imre és Csete György munkássága vált meghatározóvá.

Építészeti irányzatok a rendszerváltás után. 1989-től

11. hét (december 03.) Zárthelyi dolgozat megírása az előadások helyén és idejében. A két pótlási alkalom időpontja december 17. 14:15-15:00 óra K250 és december 19. 12:15-13:00 óra. K250

Webmester: Zsembery Ákos
Magyar Tudományos Akadémia

1051 Bp, Roosevelt tér 9.
(1) 411-6100
priroda@office.mta.hu
Architectura Hungariae

Negyedévente megjelenő
építészeti folyóirat

HU ISSN-1588-0109
Periodica Polytechnica Architecture
Évente kétszer megjelenõ
angol nyelvũ tudományos folyóirat
ISSN: 1789-3437
HEFOP - Értékünk az ember

Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív program
Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ
1133 Bp, Pozsonyi út 56.

(1) 237-4400
info@mnv.hu