Középkori magyar építészettörténet (VT. - őszi félév)

Középkori magyar építészettörténet

BME Építészmérnöki Kar

Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

A tárgy neve:

Középkori magyar építészettörténet - Szemelvények

Tárgykód:

BMEEPET 0417

A tárgy angol neve:

History of Hungarian Architecture  – Medieval Age

Ellenőrzési forma:

félévvégi jegy

Kreditpont:

2

Mintatanterv szerinti helyzet:

szabadon választható

Előadó:

Dr. Rabb Péter

Tárgyfelelős:  

Dr. Rabb Péter








TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

Tárgy felvételének
feltételei:

–A tárgy bejegyzése az indexbe.

–A tárgy felvétele a NEPTUN rendszerben.

Foglalkozások
jellege:

Előadások.

Részvételi előírások:

A jelenlét a tanórák 70%-án kötelező (TVSz 13.§ alapján).

Félévközi
ellenőrzések:


Határidős feladatok:


Aláírás feltételei:

–A tárgyfelvétel feltételeinek teljesítése.
–Jelenlét a tanórákon az előírt mértékben.
A 2005 óta szerzett, de öt évnél nem régebbi aláírást elfogadjuk.

Vizsgára bocsátás feltételei:

– Érvényes jelentkezés a NEPTUN rendszerben az adott vizsgaidőpontra
– A félévi aláírás megszerzése vizsganapra
– A szóbeli vizsga kezdetekor átadott leckekönyv

A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a következő vizsgára csak különeljárási díj befizetése után lehet jelentkezni. Minden különeljárási és IV-díj igazolt befizetése a vizsgára bocsátás feltétele.

Vizsga jellege:

A hallgatók az irásbeli elővizsga alapján megajánlott érdemjegyet elfogadhatják, illetve a vizsgaidőszakban meghirdetett szóbeli vizsgén javíthatják.

A vizsgán semmilyen írott vagy nyomtatott jegyzet, segédlet nem használható.

Vizsga ismétlése:

Sikertelen írásbeli elővizsga a vizsgaidőszakban meghirdetett szóbeli vizsgán javítható. Szóbeli vizsgán csak az vehet részt, aki az írásbeli elővizsgát megírta.

Sikeres vizsga ismétlése a TVSZ 16.§. előírása szerint lehetséges.

Félév végi
osztályzat:

Félévvégi jegy, súlyozott átlag formájában a kerekítés szabályaival:

Elméleti rész: 100%

TEMATIKA - ÜTEMTERV

kedd / 17:15-19:00 / K.275.

tervezett program:

1. / 09.10. / Bevezetés

2. / 09.17. / Királyi nyomokon I. / Istvántól Kálmánig

3. / 09.24. / Királyi nyomokon II. / III. Béla

4. / 10.01. / Királyi nyomokon III. / Az Anjouk

5. / 10.08. / Királyi nyomokon IV. / Zsigmond

6. / 10.15. / Szerzetesrendek I. / Monasztikus rendek

- / 10.22. ELMARAD (vázlattervi hét)

7. / 10.29. / Szerzetesrendek II. / Városi rendek

8. / 11.05. / Városi építészet I. / Városok a középkori és kora-újkori Magyarországon

- 11.12. / ELMARAD (TDK konferencia)

9. / 11.19. / Városi építészet II. / Reprezentáció

10. / 11.26. / Városi építészet III. / Védművek

11. / 12.03. / Ami (és ahogyan) a középkorból megmaradt / Esztergom


Rövid tárgyleírás:

A kredittárgy a középkori és kora-újkori Magyarország építészet- és kultúrtörténetéből mutat be szemelvényeket. (A teljes – tematikus – áttekintést a Magyar építészettörténet 1. BMEEPETO801 tárgy adja.) A válogatás célja, hogy a hallgatók a középkori és kora-újkori magyar emlékanyag néhány elemének részletesebb, illetve a megszokott eltérő kontextusba ágyazottan (pl. önálló tárgyelemzés, tematikus csoportosítás, épület komplex bemutatása a keletkezéstől a pusztuláson át a helyreállításig) történő bemutatása során elmélyültebb tudásra tehetnek szert.


Bővített tárgyleírás:

1. hét: A középkori és kora-újkori Magyarország forrásai, a kutatás lehetőségei és sajátosságai

Bevezetés: a tárgy céljának, illetve a félév lefolyásának és a teljesítendő feladatoknak az ismertetése.

Kutatástörténet: A középkori emlékek helyzete, állapota a mai Magyarországon, pusztulásuk okai, a kutatás lehetőségei. A rendelkezésre álló adatok és források (oklevelek, határjárások, leírások, térképek, látképek, stb.) bemutatása, feldolgozásuk módja és problémái (történeti topográfiák). A középkori emlékek kutatatásának kezdetei: korabeli műemlékvédelem (Mátyás), hadmérnökök munkái. Az első újkori kutatók (szerzetesrendek topografikus katalógusai, egyházmegyei, illetve egyes birtokokra kiterjedő összeírások). A szervezett műemlékvédelem kezdetei (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók, MIB, MOB), jelentős személyiségei (Henszlmann, Rómer, Ipolyi). A purista helyreállítástól (Storno, Steindl, Schulek, Czigler, Csányi) a korszerű műemlékvédelem koncepciójáig (Möller, Lux, Gerevich, Dercsényi, Gerő, Sedlmayr). A középkor-kutatás legújabb eredményei (pl. Esztergom, Visegrád). A kutatás hagyományos és új módszerei (Bauforschung, légi régészet, komplex településkutatás), „idegen” tudományágak bevonása a kutatásba.


2. hét: Életkörülmények a Kárpát-medencében

A középkori Kárpát-medence természeti viszonyai a maitól gyökeresen különbözőek voltak. Mind az éghajlat, mind a vízrajz más jellegű volt, amiből következően az őshonos és a domesztikált állat-, illetve növényvilág is különbözött a maitól. Különösen az árterek és az erdősültség tekintetében fedezhetünk fel markáns különbségeket. Az éghajlat a népvándorlás idején szárazabbá, a 11. századtól melegebbé és csapadékosabbá vált. A Kárpát-medencét – a kedvező éghajlat ellenére – az alacsony népsűrűség jellemezte. A lakosság nagy része sűrűn települt, de apró, néhány családnak otthont adó falvakban élt, valódi városhálózat csak a késői középkorra alakult ki. A népesség nagy része mezőgazdasági termeléssel – elsősorban állattenyésztéssel és az önfenntartás szintjén növénytermesztéssel – foglalkozott, ipari tevékenység és kereskedelem inkább a városokra volt jellemző. A táj természeti képének markáns megváltozása már ekkoriban megkezdődött, elsősorban a megyényi kiterjedésű tölgyesek irtásával. Ezen tevékenység mögött fizikai – termőföld-, illetve építő- és tüzelőanyag-szükségletet –, valamint spirituális – az őstermészet emberi iga alá vonása iránti – igényt egyaránt felfedezhetünk. Ennek a folyamatnak jelentős mozgatói voltak a monasztikus szerzetesrendek, különösen a ciszterciek.


3. hét: Középkori fejtörő – egy faragvány elemzése

A somogyvári „Szent Egyed miséje” dombormű
„filmetűd” – a faragvány részletes bemutatása kommentár nélkül lassan pergő képekkel, háttérzenével kb. 10 perc (Szemző Tibor: South of no North, részlet)
a faragvány bemutatása
a faragvány története (faragás-, építés- és pusztulástörténet)
kutatás- és értelmezés-történet (Lipp Vilmos, Gerecze Péter, Dercsényi Dezső, Járdányi-Paulovics István, Levárdy Ferenc, Bakay Kornél, Tóth Sándor)
a helyszín(ek) bemutatása (Somogyvár, bencés apátság; Somogyvár, kastély;
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum)
a faragvány értelmezése:
a történelmi háttér (Kálmán király udvara, törekvései)
a kétféle István-legenda
történeti és művészeti párhuzamok
összegzés


4. hét: Az uralkodói központok építészete

Az első adminisztratív központok: királyi és püspöki székhelyek, ispánsági központok (Esztergom, Fehérvár, Pécs, Győr, Gyulafehérvár, Visegrád, Szabolcs, Sopron). Az uralkodói központok európai analógiái (a germán hosszúház és a Pfalz).

Az első „királyi műhely” és kisugárzása (a korai püspöki székesegyházak építészetében). Fehérvár, Szűz Mária prépostsági tpl., Kalocsa 1. per., Gyulafehérvár 1. per.

Az ún. esztergomi műhely emlékei (várkápolna, lakótorony, Szt. Adalbert-székesegyház) jelentősége és kisugárzása, az ún. esztergomi kaputípus (Kisbény, Jánoshida, Ócsa, Gyulafehérvár, Lébény, Ják).

Új központok: Temesvár, majd Visegrád. A visegrádi palota kiépítése (Károly Róbert, Zsigmond, Mátyás tevékenysége).

A mellékrezidenciák szerepe a királyi udvar életében: I. Lajos építkezése Diósgyőrben, Zsigmond rezidenciái: Tata, Zólyom.

A királyi palota kiépítése Budán a 13. század közepétől, a Kammerhof. Az Anjouk budai tevékenysége. Zsigmond építkezései. Mátyás és a Jagellók építkezései.


5. hét: Főúri, főpapi mintakövetés

Főúri, főpapi reprezentáció

A mintakövetés lehetőségének időbeli változásai.

Szakrális reprezentáció: Nyírbátor, Szt. György-templom; Siklós, Várkápolna; Szepescsütörtök, Csütörtökhely, Szapolyai-kápolnák.

Birtokközpontok, paloták: Nagymarton, Vajdahunyad, Ozora, Esztergom.


6. hét: A középkori magyar város

A város fogalmának meghatározása, a funkcionális városszemlélet (Walter Christaller, Mendöl Tibor, Major Jenő), illetve ennek történeti vonala (Kubinyi András, Bácskai Vera). Mitől város a város, a városság alapfeltétele: az önrendelkezés. A városi jogok.

Városhálózat a Római birodalom európai részén, és továbbélésének esélyei (a germán törzsek városhasználata: a –burgok). A korai püspöki központok.

Az európai városok gyökerei: a viking kereskedő-telepek (Dorestad, Haithabu), illetve a Hanza-városok (Lübeck, Gdansk, Novgorod).

A városiasodás akadályai: a természeti viszonyok a kora-középkori Európában. Az erdők visszaszorulása és a városhálózat kiterjedése közötti összefüggések.

Települések a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt (kelták, Pannónia provincia, langobardok és gepidák, a frank impérium határterülete), továbbélésük esélyei, a honfoglaló magyarok városhasználata, megtelepedésük jellemzői (a nomadizálás feladása, az első települések jellege, a veremház-probléma, illetve a jurták, a településhálózat és a természetrajz összefüggései).

Az első városok: Esztergom, Fehérvár, illetve az első adminisztratív központok: püspöki és ispáni székhelyek (Pécs, Sopron, illetve a korai ispánságok). A településhálózat első átrendeződése, a tatárjárás következményei (Esztergom, Buda).

A betelepítések és a városhálózat kiterjedése. A „valódi” városok kialakulásának feltételei és lehetőségei: a bányászat és az ipar hatása a városiasságra, a külkereskedelem, mint legfőbb városképző tényező (Kolozsvár, Brassó, Szeben, Lőcse, Kassa példáján).

A városok fénykora: az Anjouk és Zsigmond uralkodása.

A településhálózat a XV. század végén: a feltörekvő mezővárosok.

A török hódoltság hatása a magyar városfejlődésre: a nagy múltú kereskedővárosok (Brassó, Szeben, Lőcse) hanyatlása, az alföldi „hász-városok” (Debrecen és a Három Város) megerősödése.

Az ország visszafoglalása és következményei a városokra nézve. A török-kori struktúra továbbélésének akadályai és lehetőségei. A redemptio hatása a városfejlődésre.

A magyar városfejlődés megrekedésének okai. A céhes ipar, mint a korszerű városfejlődés gátja.

A városszerkezet változásai, a korábbi struktúra (falak, árkok) feloldódása az új városszövetben.


7. hét: A városok szakrális építészete

A városi szerzetesrendek:

A városi szerzetesrendek létrejöttének vázlatos története és okai, a ferences és a domonkos rend magyarországi megjelenése. A királyi hatalom és a megerősödő arisztokrácia küzdelme. A városhálózat sűrűsödése Magyarországon (Európa túlnépesedése, fokozott nemesfém-igény, bányák nyitása, a lakatlan erdőségek feltörése, telepítések, a peremterületek megszállása), királyi, illetve földesúri telepítések. A városok szerepe a király és az arisztokrácia harcában. A városi társadalom szerkezete, a városi jog. A városi szerzetesrendek működése, eltérések a monasztikus hagyománytól. A legfontosabb emlékek (Buda, Szt. Miklós-tpl., Margitsziget, zárda, Sopron, ferences tpl., Lőcse, ferences tpl., Kolozsvár, Farkas utcai tpl., ill. domonkos kolostor, Szeged, Alsóvárosi tpl.) bemutatása. A ferences építőműhely (János mester) részvétele egyéb királyi építkezéseken (Pest, Belvárosi tpl.)

A plébániatemplomok:

A plébániatemplomok szerepe a város életében és az egyházi hierarchiában. A reprezentáció megnyilvánulási lehetőségei. A plébániatemplomok típusai (korai; érett: katedrális-hatású, peremvidéki; kései: csarnokszentélyes templom, csarnoktemplom, teremtemplom). A szerzetesrendek (ciszterci, ferences) hatása a plébániatemplomokra.


8. hét: A városok világi építészete (középületek, lakóházak, védelmi célú objektumok)

Kapcsolat a városok társadalmi rétegzettsége és a város szerkezete között. A városi lakóházak típusai, fejlődésük menete. A városi középületek típusai (kereskedelmi csarnok, városháza, ispotály, stb.). A város önvédelmének eszközei, aktív és passzív védelem. A kollektív felelősségvállalás elve. A védelem megszervezése. A védelem fizikai eszközei (városfalak, sáncok, árkok, kapuk, tornyok). Védelmi rendszerek (fal- és erődrendszerek, összetett védművek), illetve speciális védelmi létesítmények (tarisznyavár, erődített templom, mentsvár). A városi védművek kapcsolata a várépítészettel.


9. hét: Várépítészet

A várkutatás helyzete Közép-Európában. A Kárpát-medence várkutatásának problémái. A várépítészet Gerő-féle tipológiája. A várépítészet európai fejlődése. A honfoglaló magyarság védekezési stratégiája (az itt talált objektumok használata, gyepűk). Az államalapítás korának várai: uralkodói központok (Esztergom, favár – kővár?), ispánsági (Szabolcs) és püspöki (Győr, Pécs) központok építkezései. Várépítészet a 12. században, Kálmán tevékenysége, illetve az első magánvárak (Füzér) építése. A tatárjárás és a várépítészet kapcsolata, avagy létezett-e a IV. Béla-féle végvári rendszer. Várépítészet a 14-15. században, a reprezentáció térhódítása (I. Lajos, Zsigmond építkezései, érseki építkezések Esztergomban). A végvári rendszer kiépítése és működése a 15-16. században. 


10. hét: Oszmán építészet Magyarországon

az ország két-, majd három részre szakadása, a Hódoltság kialakulása, társadalmi és gazdasági szerkezete. Települések és emberek a Hódoltság területén, a városi szabadságok kiterjesztése. Az alföldi mezővárosok fénykora. Török utazók Magyarországon.

Dzsámik: Esztergom, Užičeli Hadzsi Ibrahim-dzámi; Szigetvár, Szulejmán-dzsámi; Szigetvár, Ali pasa-dzsámi; Pécs, Gázi Kászim pasa-dzsámi; Pécs, Jakováli Haszán-dzsámi; Siklós, Malkocs bej-dzsámi

Sírépítészet (türbék): Buda, Gül Baba-türbe; Pécs, Idriszi Baba-türbe

Fürdők: Buda, Király-, Rác-, Rudas- és Császár-fürdő; Eger, Valide szultána-fürdő


11. hét: Helyreállítások a kritika tükrében: Visegrád

Visegrád (település, palota, vár) története, építés- és pusztulástörténet

az első adminisztrációs központ kérdése (Sibrik-domb, római erődből lett ispánsági központ). A várrendszer kiépítése majd átépítése (Alsóvár és fellegvár, IV. Béla építkezése; Károly Róbert építkezései). A királyi palota kiépítése (Károly Róbert, Zsigmond és Mátyás építkezései). Korabeli szemtanúk beszámolói, korabeli ábrázolások. Visegrád hadi krónikája

kutatástörténet

alsóvár (19. szd-tól az 1960-as évekig)

fellegvár (19. szd-tól az 1960-as évekig)

palota (1934-1946, 1948-1952, 1953-1960, 1967-1985, 1987-1994)

a helyreállítás (tervezés és megvalósítás) problémái (alsóvár: Salamon-torony; fellegvár; palota: északkeleti épület)


12. hét: Helyreállítások a kritika tükrében: Esztergom

Esztergom (városok, vár) története, építés- és pusztulástörténet

A város topográfiai viszonyai, alapításának okai és körülményei. Az első uralkodói központ kérdése (helye, maradványai). A Várhegy első épületei (Kálmán-kori építkezések). III. Béla palotája – és ami abból megmaradt.

Az érseki építkezések (Telegdi Csanád, Széchy Dénes, Vitéz János, Szathmáry György, Bakócz Tamás). Korabeli szemtanúk beszámolói. Esztergom hadi krónikája.

kutatástörténet

Az első leletmentők (korabeli utazók: Küchel, Pococke, Feller) katonai felmérések: Andreas Krey; épületfelmérések: Széless György, Klimó György; publikációk: Máthes János). Az érseki központ építkezései (Barkóczy Ferenc, Rudnay Sándor).

Az első feltárások (1934-1938). A folytatások (1950-es évek: Zolnay László; 1964-69: Nagy Emese)és az eredményeket determináló elvárások.

A tervek – melyek megakasztják a feltárási munkákat (1970: OMF; 1972: országos tervpályázat; 1975: KÖZ0TI).

A Vitéz-palota feltárása (1980-tól: Horváth István). A helyreállítás (tervezés és megvalósítás) problémái.


LETÖLTHETŐ ANYAGOK:

Előadások

1_Bevezető

2_Életkörülmények

3_XI,sz

4_XII.sz

5_Anjouk

Webmester: Zsembery Ákos
Magyar Tudományos Akadémia

1051 Bp, Roosevelt tér 9.
(1) 411-6100
priroda@office.mta.hu
Architectura Hungariae

Negyedévente megjelenő
építészeti folyóirat

HU ISSN-1588-0109
Periodica Polytechnica Architecture
Évente kétszer megjelenõ
angol nyelvũ tudományos folyóirat
ISSN: 1789-3437
HEFOP - Értékünk az ember

Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív program
Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ
1133 Bp, Pozsonyi út 56.

(1) 237-4400
info@mnv.hu